4.fejezet Az első pofon.

Sziasztok! Itt a 4. fejezet! Jó olvasást! :)

*Lola szemszöge*


Egy pár?Ha ő lenne az utolsó ember a földön nekem akkor sem kellene.Ennek hangot is adtam.
-Nekem akkor sem kellenél ha egy normális dolgozó ember lennél. -üvöltöttem az arcába.Megpróbáltam kitépni kezem erős markából de ezzel csak azt értem el hogy majd' ki nem törte. -Eressz el te barom!
-Te esküszöm hogy elmebeteg vagy! -kiabál neki oda Tessa.Harry elengedi a kezem én meg egyből a csuklómra rakom a másikat.Most már úgy mint Tessnek nekem is van egy csúnya lila folt a csuklómon.

-Na gyertek. - szólalt meg Thomas.Harry újból elkapta a karom de most finomabban fogta.
Mikor beértünk a hatalmas házba elámultam.Belülről még nagyobb mint kívülről.Ahogy beléptünk  egy hatalmas nappali látványa fogadott.Gyönyörű márvány színű padlón lépkedtünk egészen egy másik ajtóig ami egy konyhába vezetett.A konyha az bámulatos volt sarok szekrények,hatalmas hűtő.
Azta....

-Ez milyen szép ház. - szólal meg Tessa. -Már értem hogy mért raboltok ki annyi bankot egy nap...nehéz lehet fenn tartani ezt a hatalmas lakást. -ez a kijelentése megmosolyogtatott.
-TC!Hallgattasd el a barátnődet. -szól oda a másik bűnözőnek.
-Tessa gyere velem.
-Dehogy megyek.Lol nélkül én egy tapodtat sem modulok.
-Harry!Hozd Lolát is.

Harry egy nagyot sóhajtott majd oda szólt hogy kövessem.Én csak néma csendben mentem utána de nem akadály mentesen.Full sötét volt az emeleten,ezért én és Tessa kisebb sikolyokkal lépkedtünk utánuk.

-Legalább a villanyt felkapcsolhattátok volna. -szólalt meg Tess és abban a pillanatban világosság árasztotta el a ......másik nappalit?
-Látom a fényt! -kiáltok fel. - barátnőm mosolyogva néz rám és TC is.....Állj!TC mosolyogva néz rám?Itt valami nincs rendben.
-Üljetek le. -szólalt meg Harry ellentmondást nem tűrő hangon.

Mi levetődtünk a kényelmes fotelbe velünk szembe pedig ők.

-Először is az én nevem Harry Styles és ő itt Thomas Dee Carter...már ha nem tudnátok.Vannak itt szabályok. -kezdett bele a göndör ördög. -Az első:  Nincs vissza beszélés azt utálom.
-A második hogy nem próbáltok megszökni. -folytatja TC.
-És végül a harmadik ami a legfontosabb: hogy soha ne mondjátok azt hogy nem szeretek minket.
Ennyi lenne.

-Soha nem foglak szeretni. -mondom Harry zöld íriszeibe.
-És megszegte a legfontosabbat. -szólalt meg TC lemondó hangon.
-Rossz válasz. -áll fel Harry. -Gyere velem.
-Nem megyek.
-Lola...szerintem most ne beszélj vissza. -súgja nekem oda Tessa.

-Nem vagy te nekem senkim és soha nem is leszel. -ebben a pillanatban egy pofon csattan az arcomon.

-Te vadállat! - üvölti Tess és már öklével üti Harry mellkasát.Én még mindig álltam lefagyva.
Hogy jön ahhoz hogy megüssön?Hogy jön ő bármihez is?Annyira dühös voltam hogy megfogtam Tessa kezét  és behúztam egy szobába majd bezártam azt.Nem akarok egy levegőt szívni egy ilyen elmebeteggel!Kezeltesse magát.Ennek súlyos düh kitörési problémái vannak.

-Jól vagy? -kérdez rá barátnőm.
-Persze...vagyis nem..nem vagyok jól!Szerintem nem is keresnek minket!Fel se tűnt nekik hogy eltűntünk. - kezdek el sírni.Ennyi...nem bírom tovább.
-Ne mondj ilyeneket...biztos hogy már keresnek. -lábadt könnybe Tess szeme is. -Miért álltatom magam?Igazad van.

A sírás közben elnyomott minket az álom.

*Reggel*

-Gyertek ki most azonnal. - dörömbölt Harry az ajtón.. Hogy honnan tudtam hogy  az?Könnyen..Ő ilyen idegbeteg.

*Tessa szemszöge*

Reggel egy sötét szobában keltem fel. Mindenre emlékszem..emlékszem hogy "elraboltak" minket....arra is hogy Harry megütötte Lolt... mindenre..

-Gyertek ki most azonnal.- dörömbölt Harry az ajtón. Lollal egymásra néztünk...
-Azt várhatod.. -ordítom neki vissza.
-Most azonnal kijöttök vagy nem lesz jó vége...eddig elnéző voltam de most már kihoztatok a sodromból..
-Jaj ne... és mi lesz ha nem megyünk ki? Agyonversz vagy mi? -kérdezek rá- Szánalmasak vagytok! Hogy folyamodhatsz arra hogy megüss egy nőt? Szánalom...és csak hogy tudd nem félek tőled! -folytatom.
-Na jó te tényleg kihozol a sodromból! Azonnal gyertek ki! Ne akarjátok hogy bántsalak titeket! -veri erősebben az ajtót.
-Lányok gyertek ki kérlek! -szólal meg TC is valamivel higgadtabb hangon.
-Tuti nem megyünk ki amíg az az elmebeteg ott van..
-Meg már bocsi de benned sem bízunk! -teszi hozzá Lol.
-Jó nekem elegem lett. Betöröm az ajtót ha nem jöttök ki! -üvölti Harry. Lollal egymásra néztünk. Tudtuk hogy képes rá hogy betörje és arra is hogy itt helyben megöljön minket.. nem tudtuk mi által de kinyitottuk az ajtót de kár volt... Harry keze egyszerre csattant mind kettőnk arcán ami nem épp a legkellemesebb érzés...
-Rohadj meg! -mondtam halkan de sajnos hallotta...
-Tessék? -jön közelebb majd az államat kezdi szorítani..- Miről is beszéltünk este? -kérdezi miközben még jobban szorít..
-Engedd el! -kiabál Lol, amire Harry nem reagál.
-Velem nem beszélhetsz így érted? - esküszöm hogy ennek nincs ki a négy kereke.
-Hazza! Engedd! -szól rá TC is mire elenged.
-Megnevelhetnéd! -mondja majd elkapja Lol csuklóját és elviszi...
-Hova viszi? -nézek a mellettem maradt srácra.-  Mit csinál vele??
-Nyugi. -fogja meg a kezem. - Gyere velem.

Mivel nem nagyon volt más választásom vele mentem. Nem igazán tudtam mit is akarnak most csinálni...de nagyon aggaszt hogy az az elmebeteg elvitte Lolt sőt az is hogy én itt maradtam eg másikkal... Kb.: 10 perc séta után megérkeztünk egy étkezőbe.. Amint megláttam Lolát kiszakítva a kezem TC-jéből hozzá rohantam ő pedig hozzám.

-Jó vagy? -néztem végig rajta. Szerencsére nem csinált vele semmit..
-Igen..
-Nos hölgyeim! -jelent meg ismét a göndör.- Mivel hogy a barátnőink vagytok  nekünk kell ezentúl gondoskodnunk az ellátásotokról. -mielőtt megszólaltam volna Thomas fogta be a számat hátulról...gondolom hogy ne idegesítsem fel a szavaimmal őket még jobban... - Első sorban itt vannak ezek a csomagok. -nyújt át Lolnak majd nekem egy-egy táskát. Egy dzseki volt benne.. Feltételezem valami egyen dzseki lehet mert mind a két srácon is ugyanilyen volt. A dzseki maga nem nézett ki rosszul..de mikor megláttam hogy rajta van a srácok neve ami olyan mintha ezzel is jeleznék hogy ők birtokolnak minket... Ahogy Lolra néztem ugyan ezt a reakciót láttam. Minket nem lehet csak úgy birtokolni.. Egyszerűen már nem érdekel a következménye -már fáj a kezem és az állam is..- ledobtam a földre a dzsekit.
-Én ezt nem fogom felvenni. -ekkor már láttam hogy a göndört teljesen kikészítettem -igen elég nehéz eset vagyok.. de hát ők akartak ennyire..- a másik srác pedig már a fejét fogja..
-Na ide figyelj! Megmondtam hogy nincs visszabeszélés! Ha azt mondjuk hogy felveszed, akkor felveszed. Érted? Kibaszottul nem tetszik ahogy viselkedsz. -jó igen..úgy döntöttem nem húzom ki még jobban a gyufát náluk és inkább felvettem a dzsekit majd egy grimaszt vágtam felé.

Miután sikeresen ránk erőltették a dzsekit átmentünk a nappaliba és kényszerítettek hogy leüljünk velük TV-zni...Igen tökéletes program..lógás a suliból, két elmebeteggel -akiket már sikerült kikészítenünk és akármikor megölhetnek- TV-t nézni. Nem is álmodozhatnék jobbról.. A srácok a műsorok között kapcsolgattak mikor megakadt a szemünk a híradón... Mi voltunk benne.. A képek amit a srác csinált...Úgy állítottak be minket mink akik ezekkel a senkiháziakkal járnak... Elképesztő..ez az egész..

-Istenem.. Miért pont mi? -tette fel a nagy kérdést Lol. Mire csak felnevettek a srácok.- Kösz hogy kiröhögtök..
-Ja jó akkor ne válaszoljatok parasztok.. -szólalok meg kb 10 perc néma csend után.
-Lecsapom! -néz TC-re a göndör.
-Hagyd, majd én megnevelem..
-Hát ajánlom is..
-Pf.. nem kell engem megnevelni! -erre elkezdünk röhögni a srácok meg csak néznek.
-Eléggé meg vagyunk nevelve. -tette hozzá Lol.
-Hát...
-Mit hát.. Már bocsi de még azt is elvárjátok hogy mindent megcsinálunk amit mondtok? Amúgy is minek a francnak nektek barátnő?? -kérdezi Lola.
-Tudod mindenkinek szüksége van szeretetre. -válaszol Harry mosolyogva.
-Még nekünk is.. -teszi hozzá TC. Na jó...de ha szeretetre is vágynak miért kell hozzá elrabolni minket meg kényszeríteni?? Értelem level 100...
-És úgy döntöttetek hogy felszedtek két tök idegen lányt az utcáról.. Gratula...